Február:

10-én  az amerikai kormány tiltakozó jegyzéket ad át a német kormánynak a brit szigetek körül február 4-én meghirdetett tengeralattjáró-blokád semleges amerikai hajózást veszélyeztető hatása miatt.

11-én  az Egyesült Államok tiltakozó jegyzéket küld Nagy-Britanniának a semleges lobogók megtévesztő használata miatt (ez a gyakorlat az amerikai hajókat is veszélybe sodorja a tengeri háborúban).

20-án   az amerikai kormány azonos szövegű jegyzéket küld a brit és a német kormánynak, amelyben kérte, hogy a mindkét fél korlátozza a tengeri aknák és a tengeralattjárók használatát, a brit kormány ne éljen vissza az ellenség megtévesztése céljából semleges államok lobogóival, és ne tekintse az amerikai és német vállalatok között a német polgári lakosság élelmezése érdekében kötött szerződések alapján szállított élelmiszert hadi dugárunak.

Március:

3-án     Woodrow Wilson elnök aláírja az Egyesült Államok Haditengerészeti Tartalék Erői (2 csatahajó, 6 romboló, 18 tengeralattjáró) felállításáról szóló törvényt.

Április:

5-én     a német PRINZ EITEL FRIEDRICH segédcirkáló internálása Newport News kikötőjében. A hajó 1914. augusztus 13. óta 11 hajót süllyesztett el, összesen 33 423 tonna térfogattal.

26-án   a német KRONPRINZ WILHELM segédcirkáló internálása Newport Newsban. A hajó 1914. július 22. óta 16 hajót fogott vagy süllyesztett el, összesen 56 244 tonna térfogattal.

Május:

13-án   az amerikai kormány tiltakozó jegyzéket ad át a német kormánynak a LUSITANIA 124 amerikai állampolgár halálával járó elsüllyesztése miatt.

Június:

9-én     a második LUSITANIA-jegyzék. Az Egyesült Államok megfelelő intézkedéseket követel Németországtól az amerikai életek és érdekek sértetlenségének garantálására.

29-én  az osztrák-magyar kormány tiltakozó jegyzéket küld az Egyesült Államok kormányának az Amerikából Nagy-Britanniába irányuló fegyverszállítások miatt.

Július:

8-án     a német kormány a május 13-i amerikai jegyzékre adott válaszában felajánlja, hogy garantálja az amerikai hajók biztonságát, ha azok felismerhető jelölésekkel rendelkeznek, és ha a német tengeralattjárók parancsnokait ésszerű időben értesítik a gőzösök Európába történő átkelésének várható időpontjáról. A német kormány azt is javasolja, hogy növeljék az amerikai lobogó alatt közlekedő utasszállító hajók számát, hogy lehetővé tegyék az amerikai állampolgárok számára, hogy az ellenséges országok hajói helyett biztonságos úton utazzanak Európába. Arra az esetre, ha ez nem lenne lehetséges, a német kormány "kész arra, hogy felajánlja négy utasszállító gőzhajóját az Egyesült Államok kormányának az Amerika és Anglia közötti utasforgalom amerikai lobogó alatti lebonyolítására."

15-én  az európai misszión tartózkodó USS TENNESSEE páncélos cirkáló kifut Barcelonából New York felé, ahová július 31-én érkezik meg. A missziós utak végén szokásos „Home pennant” (hosszú árbocszalag, amelynek miliméterben mért hossza megegyezik a hajó által megtett tengeri mérföldek számával) hossza 186 660 mm-t (186,6 m) tett ki. Megérkezéskor a legénység az ismert brit katonadal, a „Tripperary” az uztazás eseményeihez aktualizált saját változatát énekli.

21-én  válaszjegyzékében az amerikai kormány jelzi, hogy a német választ nem tartja kielégítőnek.

Augusztus:

22-én  az ARABIC-incidenst (az ARABIC személyszállító gőzhajó német elsüllyesztését) követően Robert Lansing amerikai külügyminiszter találkozik Johann Heinrich von Bernstorff gróffal, Németország amerikai követével és tájékoztatja, hogy, ha Németország felhagy a korlátlan tengeralattjáró-háborúval, akkor Nagy-Britannia maradna az egyetlen ország, amely megsértené az Egyesült Államok semlegességét. A találkozó után Theobald von Bethman-Holweg kancellár és Gottlieb von Jagow külügyminiszter tájékoztatják James W. Gerald berlini amerikai követet a LUSITANIA elsüllyesztése után kiadott Június 1-jei és 5-ei titkos parancsnokról, amelyek megtiltották a német tengeralattjáró-parancsnokoknak az utasszállító hajók elsüllyesztését.

Szeptember:

1-én     a német kormány tájékoztatja az amerikai kormányt, hogy elfogadja az augusztus 22-i javaslatot a tengeralattjáró-háború korlátozásáról és megígéri, hogy nem fognak figyelmeztetés nélkül személyszállító óceánjárókra támadni és a nem harcoló személyek életét fenyegetni, ha az óceánjárók nem menekülnek el és nem tanúsítanak ellenállást.

4-én     a Walther Schwieger parancsnoksága alatt haladó német U20 jelű tengeralattjáró megtorpedózza a brit R.M.S. HESPERIAN nevű brit óceánjáró személyszállító hajót, amely vontatás közben 6-án elsüllyed (a támadásban 26 személy – 1 amerikai – életét vesztette).

Október:

5-én     a német kormány tájékoztatja az amerikai kormányt az ARABIC elsüllyesztése miatti hivatalos bocsánatkéréséről, s hogy a német kormány haditengerészetének ezt a cselekményét dezavuálta, ezért a császár parancsot adott a tengeralattjáró-parancsnokoknak, amely „olyan szigorú, hogy az ARABIC-hoz hasonló incidensek megismétlődése vitán felül áll”.

21-én  az amerikai kormány második tiltakozó jegyzékét küldi el a brit kormánynak a semleges kikötőkbe közlekedő semleges amerikai hajók és rakományuk elkobzása miatt, kijelentve, hogy a brit blokád „hasztalan, jogtalan és védhetetlen”.

November:

5-én     a USS NORTH CAROLINA a történelem első hajója, amely menet közben indít repülőgépet a fedélzetére szerelt gőzkatapult segítségével a floridai Pensacolában. A san diegói Glenn Curtiss tervezte AB2 jelű repülőgépet Henry C. Mustin korvettkapitány vezette (https://www.navsource.org/archives/04/acr12/acr12.htm). Eugene Ely 1910. november 14-én és 1911. január 8-án már felszállt egy hajó feédlzetére szerelt kifutópályáról, de az ő felszállását nem segített katapult és az a hajó állt.