Január:

27-én  a félsivatagos Palesztina lakossága és az török hadsereg számára a Jordánon túli gabonatermő területekről élelmiszert szállító 4 motorcsónakból és 4 vitorlásból álló török Holt-tengeri flottilla elzsákmányolása a britekkel szövetséges arab felkelők által El-Mezránál az török erők élelmezésének megzavarására (https://www.greatwarforum.org/topic/136940-the-dead-sea-flotilla/).

Február:

15-én  az antant államok kormányainak küldötteivel megalakul a Szövetséges Tengeri Szállítási Tanács (Allied Maritime Transport Council). A kormányközi szervezet célja a német tengeralattjáró-tevékenység által megtizedelt nemzetközi hajópark hiányosságainak hatékony kezelése, a közlekedésnek a csökkent járműállománnyal való fenntartása, a szállítási szükségletek kielégítése.

Március:

9-én     brit tengerészeti erő száll partra az észak-oroszországi Murmanszkban.

11-én  a Mezopotámiában előrenyomuló brit alakulatok elfoglalják Bagdadot, s a No7 és 11 jelű motoros naszádokat, valamint néhány, a MIDILLI fedélzetéről leszerelt 105 mm-es löveggel felszerelt bárkát. Ezzel véget ért az oszmán flotta mezopotámiai jelenléte.

18-án   a holland kormány elfogadja a holland kereskedelmi hajók antant igénybevételére vonatkozó javaslatokat.

20-án és 21-én rombolók akciója Dovernél. A március 18-án és 19-én észlelt német tengerészeti aktivitás nyomán – 18-án 1 brit motorcsónak 4 német rombolót észlelt Dunkerque közelében, 19-én pedig 2-2 német rombolót küldtek ki a belgiumi Nieuwport-zátony és a Smal-zátony térségébe parti célok lövetésére – a dunkuerque-i brit parancsnokság 1 flottilla-vezérhajót (HMS SWIFT) és 3 rombolót (HMS MATCHLESS, MYNGS, NORTH STAR) küld a Doveri-szoros keleti végébe. További 2 hajó (az HMS BOTHA flottilla-vezérhajó és az HMS MORRIS romboló) 3 francia rombolóval (CAPTAINE MEHL, MAGON, BOUCLIER) és egy brit monitorral (GENERAL CRAUFURD) együtt készenlétben várakozik. 2 brit monitor (HMS TERROR, M25) egy francia rombolóval (ORIFLAMME) pedig a feltételezett német partraszállás helyén áll készenlétben. 21-én hajnali 03:45-kor 5 nagy német romboló és 2 torpedónaszád a BOTHA-ra támadt. 10 perccel később megérkeztek a BOTHA felmentésére induló MORRIS és a francia rombolók a TERROR tűzfedezete alatt. A BOTHA sikeresen megtorpedózta az A19 jelű német rombolót, az A7 jelűt viszont sikertelenül igyekezett elgázolni, ezért visszafordult. A németek 04:05-kor tüzet szűntettek és Ostende felé visszavonultak, s a visszavonulás fedezésére füstöt fejlesztettek. A BOTHA fényszórói még zavarosabbá tették a füst miatt egyébként is nehezen áttekinthető helyzetet, aminek az lett a vége, hogy a francia CAPTAINE MEHL a saját torpedóját a mellette elrohanó BOTHA hátsó kazánházába lőtte. A BOTHA megállt, az A7 üldözését a franciák folytatták. A sérült BOTHA-t a MORRIS vontába vette, a németek után a brit CMB 20 jelű motorcsónakot küldték. 05:00 órakor sikerült rábukkannia a németekre, s ekkor a kötelék végén haladó német hajóra 600 m-ről kilőtt egy torpedót, amelyről úgy látta, hogy talált. Dühödt lövöldözés közepette fordult vissza a bázisára (http://www.dreadnoughtproject.org/tfs/index.php/Action_of_21_March,_1918)

21-én  a brit és amerikai kikötőkben tartózkodó holland hajókat a brit és az amerikai kormány lefoglalja.

Április:

4-én     a breszt-litovszki béke értelmében függetlenné váló Finnországban dúló polgárháborúba beavatkozó német flotta Helsingforsba érkezésekor és az orosz flotta onnan történt kivonásakor a brit Balti-tengeri tengeralattjáró-flottilla (lásd: 1915. augusztus 8.) megmaradt 7 egységét a saját legénysége elsüllyeszti.

11-én  a tengeralattjárók személyzetét a visszavonuló orosz hadihajók Pétervárra viszik, ahonnan vasúton jutnak el a Murmanszkban állomásozó brit intervenciós erőkhöz, mindössze egy héttel azelőtt, hogy az ellenségeskedések közben elvágják a vasútvonalat (https://en.wikipedia.org/wiki/British_submarine_flotilla_in_the_Baltic).

15-én  a Kattegat (a balti-tenger bejárata) elleni brit rajtaütés. A brit tengeralattjárók Balti-tengerre való átjutását nehezítő, német egységekkel támogatott akna- és hálózár, s az arra felügyelő, a dán „semlegességi őrség” által üzemeltetett felfegyverzett halászgőzös-flotta ellen. Az akcióban résztvevő brit HMS PETARD romboló elsüllyeszti a GEORGE E. BENSON (korábban a német U44 jelű tengeralattjáró által zsákmányolt hajó), a SENATOR REFARDT és SCHILLER felfegyverzett halászgőzösöket. A brit HMS VEHEMENT romboló elsüllyeszti a FRITZ BUSSE, HEINRICH, HORNS RIFF, SENATOR DIESTEL felfegyverzett halászgőzösöket.

22-én  és 23-án brit támadás a belga Brugge-ben működő német tengeralattjáró-bázist a tengerrel összekötő csatornák zebrugge-i és ostende-i kijárata ellen. Az akcióban záró-hajók (HMS THETIS, IPHIGENIA, INTREPID) elsüllyesztésével sikerült elzárni a kikötő bejáratát. A csapatszállítónak használt HMS VINDICTIVE bevetésével pedig a gyalogságnak sikerült megrongálnia a kikötőt védő hullámtörő gátra települt raktár- és javítócsarnokokat, vízirepülőgép-hangárokat a C3 tengeralattjáró pedig felrobbantotta a körgátat a parthoz kapcsoló viaduktot. A délebbre fekvő Ostende kikötője elleni támadással egyidejűleg végrehajtott akció sikertelen volt (ott a SIRIUS és a BRILLIANT záróhajók el sem érték az elsüllyesztésükre kijelölt területet): a németek órákkal a brit akció után megnyitottak egy kisebb csatornát, amin a tengeralattjáróik akadálytalanul közlekedhettek. Mivel a brit hírszerzés erről még hetekig nem értesült, Nagy-Britanniában győzelemnek értékelték el a 600 ember és 7 hajó elvesztésével járó akciót (https://hu.wikipedia.org/wiki/Zeebruggei_rajta%C3%BCt%C3%A9s; http://ocw.nust.na/gutenberg/4/5/7/1/45718/45718-h/45718-h.htm; https://warandsecurity.com/2018/04/23/the-zeebrugge-raid-23-april-1918/; https://www.iwm.org.uk/collections/item/object/205018175; https://going-postal.com/2017/08/the-zeebrugge-raid-part-three/; http://www.navtechlife.com/Blockage%20Zeebrugge%20and%20Ostend.htm).

Május:

9-én     a második ostend-i rajtaütés. A három héttel korábbi akcióhoz hasonlóan záró-hajókkal (HMS VINDICTIVE) igyekeztek eltorlaszolni a Brugge és Ostende közötti csatornát annak érdekében, hogy a haditengerészeti ágyúk lőtávolságán kívül fekvő Brugge-ben állomásozó 18 német tengeralattjárót és 25 német rombolót elszigeteljék a tengertől. Az akció jóváhagyására nagy hatást gyakorolt az a tény, hogy a britek még nem tudták, hogy Zebrugge kikötőjében sem jártak sikerrel, ezért azt hitték, hogy már csak az Ostend-i csatorna bejáratát kell lezárniuk. Brit részről az akcióban az elsüllyesztésre kiszemelt záró-hajón kívül 1 motoros bárkát, 18 halottat és 29 sebesültet vesztettek, a németek vesztesége 3 halott és 8 sebesült volt. A britek ezt az akciót is sikeresnek tartották, noha a záró-hajót nem sikerült a kívánt pozícióban elsüllyeszteni, így nem is zárta le a csatornát, amelyet csak a nagyobb hajók nem használhattak, az UC típusú kisebb német tengeralattjárók azonban akadálytalanul haladhattak át rajta. Az akció így stratégiai szempontból semmilyen hatást nem gyakorolt az első atlanti csata kimenetelére. A sikertelenség tudatának hiánya miatt viszont emelte a brit morált a tavaszi offenzíva idején. A záróhajókat Zebrugge és Ostende kikötője elől csak 1921-ben emelték ki (https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_ostendei_rajta%C3%BCt%C3%A9s).

Június:

4-én     az észak-oroszországi brit expedíciós haderő elfoglalja Pecsenga kikötőjét.

7-én     az észak-oroszországi brit expedíciós haderő partra száll Kem kikötőjében.

Augusztus:

31-én  Francis Cromie kapitányt – a Márvány-tengeri brit tengeralattjáró-bevetések hősét – a brit nagykövetség tengerészet attaséját a bolsevikok meggyilkolják Péterváron.

Szeptember:

16-án   a brit HMS GLATTON monitor felrobban a doveri kikötőben este 18:00 órakor. Mivel a robbanást kísérő tüzet nem sikerült megfékezni és a lőszerraktárakat sem sikerült elárasztani, a még sértetlen lőszerraktárak robbanása a város és a szomszédos hajók sérülésével fenyegetett, ezért a lángoló monitort 20:00 órakor megtorpedózták és elsüllyesztették. 60 tengerész meghalt, 124 megsérült, közülük 19 később vesztette életét (https://en.wikipedia.org/wiki/HMS_Glatton_(1914); http://www.gwpda.org/naval/thist24.htm)

30-án   kanadai csapatok csatlakoznak az észak-oroszországi brit expedíciós haderő egységeihez Arhangelszk kikötőjében.

Október:

1-én     az antant szövetségesek akna- és hálózárat létesítenek keresztben az Otrantói-szorosban.

November:

5-én     az HMS CAMPANIA – óceánjáró személyszállító gőzhajóból átalakított vízirepülőgép-hordozó – az HMS ROYAL OAK dreadnought típusú csatahajóval történt összeütközést követően elsüllyed a skóciai Firth of Forth-nál (https://en.wikipedia.org/wiki/
HMS_Campania_(1914)).

14-én    a révkalauz irányítása alatt haladó HMS COCHRAINE páncélos cirkáló megfeneklik a Mersey-folyó torkolatában és kicsivel később kettétörik. 1919 júniusában a helyszínen lebontják (https://en.wikipedia.org/wiki/HMS_Cochrane_(1905)).