Román haditengerészet

Az Oszmán Birodalom Dunai fejedelemségei – Moldva és Havasalföld – 1859-ben ugyanazt a személyt választották fejedelemnek, Alexandru Ioan Cuza személyében. A két fejedelemség 1862-ben egyesült, ám még előtte, 1860. október 22-én létrehozták a román haditengerészetet – ekkor még tisztán dunai alakulatként (a fejedelemségek 3-3 hajót biztosítottak összesen 275 emberrel).

A felszerelést, kiképzést és irányítást francia tengerésztisztekre bízták. Mivel a bukaresti katonai akadémián haditengerészeti ismereteket nem tanítottak, a tiszteket a franciaországi Brest tengerészeti akadémiáján képezték. A „flotta” első parancsnoka Nicolae Steriade ezredes volt. A bázist 1861-ben Izmailban, 1864-ben Brailában, végül 1867-ben Galacban rendezték be, ahol később az első tengerészeti iskolát is megnyitották 1872-ben.

A flotta első géphajója az 1861-ben vásárolt lapátkerekes folyami személyhajó, a PRINȚUL NICOLAE CONACHE VOGORIDE volt, amelyet 1861-ben Linzben alakítottak át hadihajóvá ROMANIA néven. 1867-ben a STEFAN cel MARE (ex-ORIENT) óbudai építésű dunai királyi jacht is szolgálatba állt. 1873-ban pedig felépült az első, kifejezetten Románia részére hadihajóként épült hajó a Toulonban gyártott FULGERUL folyami ágyúnaszád, amelynek a felfegyverzését már a galaci hajógyárban fejezték be. 1875-ben az első rúdtorpedóval felszerelt torpedónaszád, az orosz gyártmányú RADUNICA is szolgálatba állt. Ezek a hajók részt vettek az 1877/78. évi függetlenségi harcokban az Oszmán Birodalommal szemben.

A román fekete-tengeri flotta megalapítására csak a függetlenségi harcok után, 1891-ben került sor, 10 évvel az ország első tengeri hadihajója, a Triesztben épült GRIVICA ágyúnaszád megvételét követően. 1887-ben Nagy-Britanniában, Elswickben épült a flotta legnagyobb egysége, az ELISABETA torpedócirkáló. Egy évvel később 3 nyílt tengeri torpedónaszád (NALUCA-osztály) épül az országnak a franciaországi Le Havre-ban. A tengeri hadihajókat az 1898-ban épült 5 db francia gyártmányú, segédcirkálóvá alakítható óceánjáró (ROMANIA, REGELE CAROL I, PRINCIPESA MARIA, DACIA, IMPERATUL TRAJAN) egészítette ki.

A tengeri flotta fejlesztése ezzel véget ért, az újabb beszerzések a Dunai Flottilla érdekében történtek, az 1882-ben és 1888-ban Nagy-Britanniában, Blackwallban épült folyami ágyúnaszádok (RAHOVA-osztály és SIRETUL-osztály) kiegészítésére (utóbbiakat – nagyobb méretük miatt – korlátozottan a tengeren is használhatták, ezért gyakran partvédő cirkálónak is nevezik őket). 1908-ban Nagy-Britanniában, Blackwallban 11 folyami torpedónaszád épült a (MAJOR SONTZU-osztály), végül 3 osztrák-magyar tervezésű és gyártású folyami monitor Triesztben (ION C. BRATIANU-osztály).

A haditengerészet fekete-tengeri részlege az első világháborúban a túlerejű német-török-bolgár szövetség mellett az orosz segítség ellenére is szinte teljesen inaktív volt.

 

Tengeri szekció (9 hajó):

 

1 cirkáló (Crucişătorul):

ELISABETA

6 partvédő cirkáló

Siretul-osztály (3 hajó): BISTRITSA, OLTUL, SIRETUL

3 torpedónaszád (Vedetă torpiloare):

Naluca-osztály (3 hajó): NALUCA, SBORUL, SMEUL

1 aknarakó (Puitorul de mine):

ALEXANDRU cel BUN

1 iskolahajó (Nava scoala):

MIRCEA

 

 

Dunai szekció (23 hajó):

 

4 monitor (Monitorul):

Bratianu-osztály (4 hajó): ION BRATIANU, MIHAIL COGALNI-CEANU, ALEXANDRU LAHOVARI, LASCAR CATARGIU

11 torpedónaszád:

Major Sontzu-osztály (8 hajó): Capt. NICOLAE LASCAR BOGDAN, Capt. ROMANO MIHAIL, Capt. VALTER MARACINEAU, Lieut. DEMETRE CALINESCU, Major CONSTANTINE ENE, Major DEMETRE GIURESCU, Major NICOLAE IVAN, Major GIURGIE SONTZU

3 folyami ágyúnaszád

PRUTUL,

GRIVITZA,

FULGERUL

5 folyami őrnaszád:

Opanez-osztály (3 hajó): OPANEZ, RAHOVA, SMARDAN,

ROMANIA,

MUNTEANU,

 

 

Kereskedelmi tengerészet (41 hajó):

41 gőzhajó, 75 174 tonna össztömeggel

5 segédcirkáló (Crucișătorului auxiliar):

ROMANIA, REGELE CAROL I., PRINCIPESA MARIA, DACIA, IMPERATUL TRAJAN

 

 

Gyártó- és javítóbázis:

Galati, 2 400 tonnás úszódokk (80,78 m x 17,13 m)