Január:

20-án   az imrozi csata. A Dardanellák és a Gallipoli elleni hadművelet végén a szövetségesek nagy csatahajó-egységei távoztak a térségből. Ez lehetővé tette az török flotta nagy és gyors egységeinek kitörését az Égei-tengerre a tenger felől Palesztinára nehezedő antant nyomás enyhítése érdekében. A brit Égei-tengeri hajórajt 1 pre-dreadnought típusú csatahajó (HMS AGAMEMNON), 2 monitor (HMS M28 és RAGLAN) és 2 romboló (HMS TIGRESS és LIZARD) alkotta, a csatahajó Lémnosz, a többi egység Imroz szigetén állomásozott. Az ellenük irányuló támadásban török részről 1 csatacirkáló (JAVUZ SZULTÁN SZELIM) és egy könnyűcirkáló (MIDILLI) vett részt. A JAVUZ és a MIDILLI hajnali 05:41-kor futottak ki, s a JAVUZ 06:10-kor aknára futott, de a sérülése olyan jelentéktelen volt, hogy akadálytalanul folytathatta az utat. Az HMS LIZARD 20 perccel ezután fedezte fel a britek éjszakai horgonyzóhelye felé tartó török hadihajókat, s torpedótámadást igyekezett végrehajtani ellenük, az erős elhárító tűz miatt eredménytelenül. Amikor a két török hadihajó 7:44-kor a horgonyzó brit monitorok lőtávolába ért, a két brit romboló füstfüggönnyel igyekezett fedezni a monitorokat, amíg azok gőzt fejlesztenek és bekapcsolódhatnak a hadműveletekbe. A JAVUZ és a MIDILLI azonban 8:00 órára teljesen szétlőtték a RAGLAN monitort, amelynek felrobbant a készenléti lőszerraktára és elsüllyedt. Az M28 08:05-kor követte. A két török hajó ekkor Lémnosz-szigete felé indult, hogy Mudrosz kikötőjét bombázza, ám hamarosan egy általuk nem ismert aknamezőre futottak. A MIDILLI alatt 08:31 és 09:00 óra között 5 akna robbant. A JAVUZ megkísérelte vontába venni súlyosan sérült társát, de az hamarosan elsüllyedt. A JAVUZ ekkor a bázisra történő visszatérés mellett döntött, ám a visszaúton ismét aknára futott, ráadásul a Dardanellákba behajózva a szoros legkeskenyebb pontján egy hibás parancs folytán megfeneklett és csak 6 nap múlva tudott elszabadulni a zátonyról, amikor a TURGUT REIS pre-dreadnought típusú csatahajó levontatta (hajócsavarjai turbulenciáját használva a homokzátony lebontásához). Az akcióban az INTIBAH aknarakó, az ALEMDAR vontató, valamint a GIRESUN és a KERKYRA transzporthajók vettek részt. A JAVUZ addig állandó légitámadásoknak volt kitéve, de a ledobott több mint száz bomba közül csak kettő találta el, s azok sem okoztak súlyos károkat (a 29 kg-os bombák túl kicsik voltak ehhez). A baleset hírére útnak indított brit E14 jelű tengeralattjáró pedig elkésett, mire a helyszínre ért, a JAVUZ már eltűnt. Az ütközet mérlege brit részről 139, török részről 330 halott és 172 hadifogoly. Mivel az akció megfosztotta az török haditengerészetet a legmodernebb cirkálójától, egyetlen csatacirkálóját pedig hosszú időre harcképtelenné tette, a csata eredményeként az török haditengerészet jelentette fenyegetés a háború hátralévő részében számottevően csökkent (https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Imbros).

Február:

24-én  a német MINNA HORN gőzös 600 katonát szállít a kelet-anatóliai Giresunba, a városnak az oroszok kivonulása utáni ismételt birtokba vételére.

Március:

1-én     az AKDENIZ gőzös 300 katonát szállít a kelet-anatóliai Trabzonba, a városnak az oroszok kivonulása utáni ismételt birtokba vételére a HAMIDIJE cirkáló, a SZAMSZUN, a NÜMUNE-i HAMIJET és a MUAVENET-i MILLIJE rombolók kíséretében.

20-án   a német PATMOS gőzös csapatokat szállít Konstancából Odesszába a HAMIDIJE cirkáló, a NÜMUNE-i HAMIJET és a MUAVENET-i MILLIJE rombolók kíséretében.

30-án   a német PATMOS gőzös további csapatokat szállít Konstancából Odesszába a BÁSZRA, a SZAMSZUN és a TASOZ rombolók kíséretében. A JAVUZ csatacirkáló és a HAMIDIJE cirkáló Szevasztopol előtt állást foglalva biztosítják az akciót az esetleges orosz beavatkozással szemben.

Április:

1-én     a BURAK REISZ, a SAKIZ és az ISA REISZ rombolókat Konstantinápoly és Batumi között havi váltásban teljesítendő őrjáratra vezénylik a Fekete-tenger keleti térségébe.

Május:

2-án     a JAVUZ és a HAMIDIJE Szevasztopolba érkezik.

7-től     14-ig a januári Imrozi csatában sérült JAVUZ SZULTÁN SZELIM dokkba áll, abban a reményben, hogy a Fekete-tenger egyetlen megfelelő méretű szárazdokkjában elvégezhetik a víz alatti részeken már régóta esedékes átvizsgálását és a szükséges javításokat. A megszállt város orosz munkásai azonban munkalassítással szabotálják a feladatellátást. Végül szinte semmilyen javítást nem eszközöltek, csak letisztították a hajófeneket.

12-én  a török flotta átveszi az 1915. április 3-án Odessza előtt orosz aknára futott, majd kiemelt, és az orosz flottában PRUT néven szolgálatba állított MEDZSIDJE cirkálóját. Az igen elhanyagolt, rossz állapotban talált hajót – a tengerállósághoz szükséges legsürgetőbb javítások elvégzése után – a HAMIDIJE vontatja Konstantinápolyba, ahová július 13-án érkeznek meg.

Június:

28-án   a JAVUZ csatacirkáló a SZAMSZUN, a NÜMUNKE-i HAMIJET és a MUAVENET-i MILLIJE rombolók kíséretében Novorosszijszkba hajózik, hogy a megmaradt orosz hajók felett átvegye a parancsnokságot.

Július:

1-én     a JAVUZ Novorosszijszkból Szevasztopolba hajózik.

11-én  a JAVUZ Szevasztopolból Konstantinápolyba hajózik.

12-én  JAVUZ megérkezik Konstantinápolyba.

14-én  a breszt-litovszki béke alapján az ukrajnai és a krími orosz területeket megszálló német és osztrák-magyar hatóságok az R10 jelű orosz rombolót (ZORKIJ) 4 haditengerészeti vontatóval együtt átadják a török haditengerészetnek.

Október:

30-án   az Oszmán Birodalom és az antant hatalmak aláírják a fegyverszüneti egyezményt Mudroszban. Az Oszmán Birodalomnak újra meg kell nyitnia a szorosokat, biztosítania kell az antant hadifoglyok hazatérését, le kell szerelnie a fegyveres erőit és meg kell szakítania a kapcsolatokat a Központi Hatalmakkal.

November:

2-án     a török hadseregben harcoló német alakulatok és katonai szakértők, valamint a török kormány németbarát tagjai -– Enver pasa, Talat pasa és Dzsemál pasa -–az R10 jelű romboló fedélzetén Odessza felé elhagyják Törökországot. A német személyzet hivatalosan is átadja a JAVUZ SZULTÁN SZELIMet a török államnak, de a tűzvezető rendszer és a hajó üzemben tartását szolgáló dokumentumok nélkül. A hajó 1973-ig szolgált, még a NATO-hoz csatlakozott török hadseregben is. Ezzel a világ leghosszabb ideig aktív szolgálatot teljesítő csatacirkálójává vált.

12-én  az antant erők áthaladnak a Dardanellákon.

13-án    a szövetséges flotta horgonyt vet Konstantinápolyban.