Augusztus:

1-én     A francia haditengerészet mozgósítása.

A JEANNE d’ARC páncélos cirkáló csatlakozik az Angol-csatornában működő Északi Hajórajhoz a 2. Könnyű Hajóraj 1. Divíziójában.

2-án     a brit haditengerészet a német támadásokkal szemben garantálja Franciaország atlanti partjait, cserébe a francia csatavívó flotta egészét átcsoportosítják a Földközi-tengerre.

              A francia COURBET dreadnought-típusú csatahajó a spanyolországi Valencia előtt találkozik testvérhajóival, a JEAN BART és a FRANCE dreadnoughtokkal, amelyeket Toulonba kísér (az első hajó egyik ágyúja nem működik megfelelően, a másik pedig annyira új, hogy még nincs rajta muníció).

3-án     a francia földközi-tengeri flotta kifut Toluonból.

Az AMIRAL CHARNER, a BRUIX és a LATOUCHE-TRÉVILLE páncélos cirkálókat Nyugat-Afrikába vezénylik, a Marokkóból Franciaországba tartó gyarmati csapatszállítások védelmére.

A JAURÉGIBERRY és BOUVET pre-dreadnought csatahajókat és a kísérő POTHUAU páncélos cirkálót Spanyolország keleti partjaitól a Korzika és Olaszország közötti Ligur-tengerre vezénylik. Feladatuk a Barcelonából Genovába igyekvő német tartalékos katonák feltartóztatása.

Az Északi Hajóraj egységei – köztük a JEANNE d’ARC páncélos cirkáló – tiltott hadi dugárut szállító blokádtörő hajók után kutatnak az Angol-csatorna nyugati részén.

4-én     az algériai Philippeville francia gyarmatváros előző nap történt német bombázásának megtorlására az SMS GOEBEN és BRESLAU hadihajók elfogására kifut az 1. Könnyű Hajóraj (az EDGAR QUINET, ERNES RENAN és JULES MICHELET páncélos cirkálók, valamint 12 romboló).

6-án     az antant-hatalmak megállapodnak egymással az angol-francia tengerészeti együttműködésről, rögzítve, hogy a földközi-tengeri brit erők francia parancsnokság alatt fognak működni.

10-én  a francia kormány kiadja a tiltott hadi dugárukra vonatkozó első jegyzékét.

11-én  Franciaország hadat üzen Ausztria-Magyarországnak.

15-én  a francia és a brit Földközi-tengeri flotta egységei egyesülnek az Adriai-tenger bejáratát jelentő Otrantói-szoros előtt.

16-án   az Antivari csata. A francia-brit erők elsüllyesztik az osztrák-magyar ZENTA cirkálót, a montenegrói Antivari kikötője előtt. A 11 egységből álló francia és a 8 egységből álló angol hajóhad nem mentette ki a túlélőket, akik csak több mint 5 órás úszás után értek partot, ahol montenegrói fogságba estek.

Szeptember:

5-én     a február 22-én egy hurrikánban megfeneklett WALDECK-ROUSSEAU páncélos cirkáló a Toulonban elvégzett javítását követően csatlakozik az osztrák-magyar erők adriai blokádját ellátó francia tengeri haderőhöz.

7-én     a BRUIX páncélos cirkáló bombázza Douala kikötőjét, valamint a Wouri-folyó torkolatában fekvő Bonaberi települést Német Kamerunban (https://en.wikipedia.org/wiki/Naval
_operations_of_the_Kamerun_Campaign).

11-én  a MONTCALM páncélos cirkáló a Német Új-Guineát elfoglaló ausztrál haditengerészeti kötelékhez (a HMAS AUSTRALIA csatacirkáló, a SYDNEY és a MELBOURNE könnyűcirkáló, valamint a WARREGO romboló) csatlakozva részt vesz a Rabaul kikötője előtti partraszállás tüzérségi támogatásában.

17-én  az HENRI FRAISSINET francia gőzös erősítést és utánpótlást szállít a montenegrói Antivari kikötőjébe az egész földközi-tengeri angol-francia flotta kíséretében. Mivel a kísérő flotta ereje több mint másfélszeresen meghaladta a Monarchia teljes flottájának erejét, a Cattaróban lévő és nyílt tengeri harcra alkalmas osztrák-magyar egységekkel szemben pedig harmincszoros fölényben volt, a cs. és kir. Haditengerészet nem akadályozhatta meg a szeptember 19-ig tartó kirakodást. A francia flotta ekkor partra tett egy nagy teljesítményű rádió adó-vevő állomást a Monarchia ZENTA és SZIGETVÁR cirkálói által augusztus 8-án elpuszított antivari rádióállomás pótlására, valamint 4 db 150 mm-es, 4 db 100 mm-es ágyút (csövenként 500-500 lövéssel) és egy tengerésztüzér-különítményt Grellier fregattkapitány parancsnoksága alatt. Az ágyúkat a Cattarói-öböl felett magasodó Lovčen-hegy ormaira települt montenegrói tüzérség megerősítésére szánták. Az 1 009 méter magas Pestingrad csúcson 12 db 12 cm-es, a 955 méter magas Krstač-csúcson 8 db 15 cm-es ágyú és 4 db 21 cm-es tarack, az 1 350 méter magas Kuk-állásban 12 db 15 cm-es mozsár, 4 db 9 cm-es, 8 db 15 cm-es, valamint 6 db 21 cm-es tarack működött. A francia erősítéssel érkezett ágyúk egy hónap alatt kerültek beépítésre a Lovčen-hegy nyugati lejtőin. A 42 lövegből álló erődítés-együttest összefoglaló néven Lovčen-ütegeknek nevezték.

Elhallgattatásuk csakhamar az osztrák-magyar haduitengerészet egyik legfontosabb feladatává vált, mivel a magaslati ütegek zavartalanul lőhették az öbölben horgonyzó hadihajókat és minden kifutásról tájékoztahatták az antant hadvezetőséget. A Monarchia számára így lehetetlen volt megerősített flottabázist létesíteni az öbölben (az ellenséget csak úgy lehetett megtéveszteni, ha a hajók kazánjait folyamatosan felfűtve tartották és állandóan változtatták a helyzetüket, kifutásra azonban még így is csak éjszaka kerülhetett sor, amikor a hajók kivilágítatlanul – a parton elhelyezett és az ellenséges megfigyelőállások felől eltakart – irányfények alapján tájékozódva hagyták el a horgonyzóhelyüket).

19-én  a francia haditengerészet egységei bombázzák Cattarót, az Osztrák-Magyar Monarchia déli flottabázisát (http://grande.guerre.pagesperso-orange.fr/vedelad.html).

21-én  a Messigier hadfnagy parancsnoksága alatt haladó francia SURPRISE ágyúnaszád partraszálló különítményt tesz partra a német Kamerun gyarmaton, a Kakaó-öbölben (http://www.navypedia.org/ships/france/fr_of_surprise.htm).

Az öböl területe Új-Kamerun része, a Kamerunba beékelődő, a semleges Spanyolországhoz tartozó Rio Muni (Spanyol Egyenlítői Afrika) gyarmattól délre, amelyet 1911-ben csatoltak Kamerunhoz a környező Egyenlítő-vidéki francia gyarmatoktól.

A Mignolard őrnagy és Bernard százados parancsnoksága alatt álló szenegáli lövészek 7. százada alkotta expedíciós haderő a francia-kongói Libreville-ből indult útnak és 21-én 5:00 órakor érkezett az öbölbe. Partraszállásukat a 2 db 10 cm-es, 4 db 9 fontos és 4 db 1 fonto ságyúval felszerelt SURPRISE ágyúnaszád tüzérsége támogatta a német védőkkel szemben, akik 2 géppuskával, 1 nehézcsónakkal és 1 (400 ronnás) gőzhajóval rendelkeztek.

A partraszálló különítmény lövészárkokat ásott, majd bajonett-rohamot vezetett először a régi kórház, majd az adminisztrátor háza ellen. A harcok 16: 45-kor értek véget. Sok milicista és 8 német reguláris katona meghalt, 3 katona megsebesült. A SURPRISE fedélzetén Blache főhadnagy, Leizons fedélzetmester, Fara Gomis szenegáli tengerész és 5 lövész életét vesztette, 5 tengerész megsebesült.

A hajótüzérség irányzását Belgium Libreville-be delegált tiszteletbeli konzulja, a megfelelő helyismerettel rendelkező francia Fernand Guillod irányította, nagyban hozzájárulva az akció sikeréhez, amiért a SURPRISE parancsnoka felterjesztette a becsületrendre (http://www.universitepopulairemeroe africa.org/IMG/pdf/la_conquete_du_cameroun_
1er_aout_1914_-_20_fevrier_1916_.pdf).

Október:

1-én     az AMIRAL CHARNER páncélos cirkáló csatlakozik a Földközi-tengeri 3. Hajóraj 3. divíziójához Port Szaidban, ahonnan kifutva az Oszmán Birodalom szíriai partvidéke ellen intéz támadásokat.

17-én  a WALDECK-ROUSSEAU páncélos cirkáló a cattarói osztrák-magyar tengerészeti bázist bombázza, majd a cirkálóra és kísérőhajóira támadó, Hermann Jüstel parancsnoksága alatt haladó osztrák-magyar U4 jelű tengeralattjárót lövi. A tengeralattjáró támadása miatt a francia kötelék félbeszakítja a cattarói bombázást és visszavonul.

19-én  a Lovčen-ütegek megkezdik a tüzelést a cattarói osztrák-magyar védőerődök ellen. A Fort Vermac már az első napon olyan súlyos telitalálatokat kap, hogy a helyzet válságossá vált és kérdéses volt, hogy az erőd néhány napnál tovább tartható-e még.

24-én  a POTHUAU páncélos cirkálót Toulonból Német Kamerun partjai elé vezénylik.

November:

4-én     az ERNEST RÉNAN és a WALDECK-ROUSSEAU páncélos cirkáló sértetlenül megússza egy osztrák-magyar tengeralattjáró támadását.

29-én  a Henri Fournier parancsnoksága alatt haladó francia CUGNOT tengeralattjáró behatol a cattarói osztrák-magyar tengerészeti bázisra, ám nem talált célt mielőtt három cs. és kir. torpedónaszád észreveszi és üldözőbe veszi. Sikerül elhagynia a hadikikötőt. Teljesítményére tekintettel (hogy tudniillik képes volt oda-vissza sértetlenül átjutni egy jól őrzött ellenséges tengerészeti bázis védelmi rendszerén) a francia haditengerészet vezetése úgy dönt, hogy a flotta egyik tengeralattjárója mindig Henri Fournier nevét viselje (https://en.wikipedia.org/wiki/French_submarine_Cugnot).

30-án   a WALDECK-ROUSSEAU páncélos cirkálót a Jón-tengerről az Égei-tengerre vezénylik, a semleges görögországi Szaloniki kikötője elé, ahonnan kifutva égei-tengeri és levantei őrjáratokat teljesít.

December:

13-án   a WALDECK-ROUSSEAU páncélos cirkálót Máltára vezénylik, ahonnan kifutva csatlakozik a Dél-Adrián járőröző francia egységekhez.

20-án   a Gabriel O’Byrne parancsnoksága alatt haladó francia CURIE tengeralattjáró a polai cs. és kir. haditengerészeti központi hadikikötőbe történő behatolási kísérlet közben beleakad a kikötő bejáratát védő műszaki zár hálórendszerébe és a felszínre kényszerül, ahol az osztrák-magyar MAGNET és a Tb 63T jelű torpedónaszád elsüllyeszti. A CURIE 26 fős legénységéből 3 tengerész életét veszíti, a túlélők hadifogságba esnek. A Ctengeralattjárót az osztrák-magyar haditengerészet műszaki alakulatai 1915. február 2-án felszínre hozzák, s a szükséges javításokat követően június 1-én U14 jelzéssel szolgálatba állítják (https://datalinkek.com/showthread.php/80947-A-Monarchia-francia-tengeralattj%C3%A1r%C3%B3ja-A-Curie-U-14).

21-én    az Egon Lerch parancsnoksága alatt haladó osztrák-magyar U12 jelű tengeralattjáró az albániai Sazan-sziget közelében megtorpedózza a francia JEAN BART dreadnought típusú csatahajót, amely azonban nem süllyed el. Saját géperővel eljut Máltára, ahol több mint három és fél hónapig javítják. A francia haditengerészet visszavonja a csatahajóit a görögországi Navarinói-öbölig és lényegében nem küld többé csatahajókat az Adriára. A csatahajók legénységét jórészt tengeralattjáró-elhárító feladattal működő kisebb hadihajókra vezénylik át.