Február:

1-én     a német SMS MÖWE segédcirkáló által elfogott brit S.S. APPAM felfegyverzett utasszállító hajó a 22 fős német zsákmánylegénységgel és a MÖWE által korábban elsüllyesztett hajókról átvett, valamint az APPAM fedélzetén lévő 138 fővel megérkezik a semleges amerikai Newport News-ba, ahol vita robban ki egyrészt arról, hogy a briteknek van-e joga fegyverzettel ellátni a kereskedelmi hajóikat (megfosztva ezzel az utasokat a fegyvertelen civileknek járó kíméletes bánásmódtól), másrészt arról, hogy a hadviselő államok elhelyezhetik-e a zsákmányaikat a semleges államok területén.

15-én  Robert Lansing külügyminiszter állásfoglalást ad ki arról, hogy az Egyesült Államok kormánya egyetért azzal, hogy a kereskedelmi hajóknak törvényes jogcíme van védőfegyverzet viselésére (ilyen jog valójában nincs).

29-én  a német kormány jegyzéket küld az Egyesült Államok kormányának, amelyben kijelenti, hogy a brit APPAM gőzös felfegyverzése (a „védőfegyverzettel” ellátott polgári hajók által a tengeralattjárókra jelentett fenyegetés) miatt nem szándékozik elhalasztani a „védőfegyverzettel” ellátott kereskedelmi hajókat is hadihajónak tekintő „kiterjesztett tengeralattjáró-háborút”.

Április:

18-án   az Egyesült Államok kormánya diplomáciai jegyzéket küld Berlinbe a SUSSEX francia polgári hajó figyelmeztetés nélküli megtámadása (1916.03.24.) miatt a konkrét üggyel összefüggésben és általánosságban is kifogásolva a német tengeralattjáró-politikát.

27-én  William S. Benson tengernagy, a tengerészeti műveletek főnöke, üzenetet küld a flottának a mozgósítás esetén teendő lépésekről.

Május:

4-én     a SUSSEX francia polgári hajó figyelmeztetés nélküli megtámadása (1916.03.24.) miatt hadüzenettel fenyegető amerikai diplomácia lecsillapítására a német kormány kiadja az ún.: „SUSSEX-ígérvényt”, amelyben Németország kötelezi magát arra, hogy tengeralattjárói nem támadnak utasszállító hajókra, nem süllyesztenek el kereskedelmi hajókat, amíg – ha kell a hajó átkutatása árán – meg nem bizonyosodtak róla, hogy a megtámadott hajót felfegyverezték és amíg a legénységet biztonságba nem helyezték.

Július:

24-én  az Egyesült Államok kormánya tiltakozó jegyzéket küld a brit kormánynak – a Németország elleni blokád kiteljesítésére – 1915 decemberében közzétett "fekete lista" miatt, amely azokat a semleges országokban működő gazdasági társaságokat és természetes személyeket azonosítja, amelyekkel a brit alattvalóknak tilos kereskedni.

12-én  a USS NORTH CAROLINA újabb repülőgépet indít a korábbi tapasztalatok alapján – ezúttal egy meghosszabbított katapult-állvány segítségével (az 1915 novemberében használt korábbi konstrukció nem volt optimális, ezért a katapult-állványt magasabbra emelték, hogy a hajó tat-lövegtornya felett elvezetve növelhessék a felszállóút hosszát).

30-án   német titkos ügynökök felgyújtják a New Yorki kikötő egyik mólóját, ahol 860 tonna kézifegyver-lőszer és 45 tonna TNT vár behajózásra Nagy-Britanniába. A tűz nyomán bekövetkező erős robbanások miatt a városban 20 millió, a Szabadság szoborban 100 000 dolláros anyagi kár keletkezik.

Augusztus:

29-én    a Kongresszus elfogadja a tengerészeti törvényt, amely 3 év alatt 10 csatahajó, 6 csatacirkáló, 10 felderítő cirkáló, 50 romboló és 67 tengeralattjáró építését irányozza elő.