Január:

7-én     az orosz NERPA tengeralattjáró Sile előtt elsüllyeszti az török vitorlás bárkákat vontató NUSZRET kompot. A bárkákat ágyútűzzel megsemmisíti, a komp megfeneklik.

12-én  az orosz NARVÁL tengeralattjáró elsüllyeszti a megfeneklett NUSZRET műszaki mentésére kiküldött NEVESZER kompot, a MODA gőzbárkát és a DERVIS brigget. A NEVESZER-t később sikerült kiemelni és Konstantinápolyba vontatni.

22-én  az 1905. évi forradalom kitörésének évfordulójára emlékezve általános sztrájk kezdődik Péterváron, amely a vidéki városokra is átterjed (http://erettsegi.com/tetelek/tortenelem
/az-1917-evi-februari-orosz-forradalom-es-a-bolsevik-hatalomatvetel/).

29-én  az orosz DERZKIJ romboló a hiányos partvédelem miatt behajózik a török Szinop kikötőjébe és ott szétlő 7 vitorlás hajót.

Március:

3-án     a Pétervári Putyilov gyár munkásai is sztrájkba lépnek.

8-tól     16-ig lázadás tör ki a Balti Flottánál, amely hosszú ideje már csak Pétervár tenger felőli védelmére szorítkozott és a túlerejű német haditengerészettel szemben semmilyen nyílt tengeri akciót nem vállalt vagy kezdeményezett (így a tétlenség, a flottán belül a tisztek és a legénység közötti súrlódások, az ellátás hiányosságai miatti elégedetlenség végül kipattant). Közben Péterváron gyakorlatilag éhséglázadás kezdődik (az extrém hideg és az alapvető élelmezési hiányok miatt elkeseredett tömeg boltokba tör be, hogy élelmet keressen). A pétervári rendőrség a háztetőkről lő a tömegre, ami felkeléssé változtatja a demonstrációt. A rend helyreállítására kivezényelt katonák és parancsnokaik egy része azonban nem volt hajlandó a tömegre lőni.

12-én  a hadsereg alakulatainak átállásával megpecsételődött a régi rend sorsa. Estére 60 000 katona áll a forradalom oldalára (a Nagy Péter alapította testőrség, a Preobrazsenszkij ezred is).

15-én  II. Miklós orosz cár lemond a trónról a testvére, Mihály nagyherceg javára. Grigorij Lvov herceg alakít polgári kormányt.

Az Orosz Fekete-tengeri Flotta rombolói lövik a török Gireszun és Tirebolu kikötőjét, ahol elsüllyesztenek több kisebb kereskedelmi hajót.

Április:

2-án     a német titkosszolgálat segítségével külföldi száműzetése után Németországon keresztül Pétervárra érkezik Vlagyimir Iljucs Uljanov, közismert mozgalmi nevén Lenin, orosz forradalmár (https://www.nytimes.com/2017/06/19/opinion/was-lenin-a-german-agent.html). A közhiedelemmel ellentétben a Lenint szállító vonat egyáltalán nem volt lezárva (ezt később Lenin híresztelte el, hogy azt a benyomást keltse, hogy semmilyen kapcsolata sem volt a németekkel). Lenin valójában több helyen kiszállt, hogy németországi táborokban orosz hadifoglyok előtt beszéljen, Sassnitz-ban pedig egy városi szállodában töltött egy éjszakát.

3-án     Lenin a februári polgári forradalom eredményeként hivatalba lépett polgári kormány bojkottjára szólít fel az „Április tézisekben”. Míg más háborúellenes szocialisták a vérontás mellőzésével arra törekedtek, hogy a tiltakozások és az ellenálló-képesség erősítése révén vessenek véget a háborúnak, addig Lenin „Szocializmus és háború” c. 1915-ös röpiratában amellett érvelt, hogy a forradalmároknak be kell szivárogniuk a hadseregbe, s lázadásokra és „saját kormányaik” (Lenin idézőjele) megdöntésére bíztatva vörössé kell tenniük őket.

Június:

21-én  lázadás tör ki az orosz fekete-tengeri flotta bázisán Szevasztopolban (http://mentalfloss.
com/article/502260/wwi-centennial-russian-black-sea-fleet-mutinies).

Július:

17-én  a harmadik IMPERATRICA MARIJA-osztályú dreadnought tpíusú csatahajó – az áprilisban VOLJA névre átkeresztelt IMPERATOR ALEKSZANDR III – vízrebocsátása a fekete-tengeri Nylikolajevben.

30-án   Lvov herceg lemond. Az új miniszterelnök Alexandr Kerenszkij, addigi belügyminiszter.

Szeptember:

14-én  az orosz monarchia és a birodalom vége. A kettős hatalom kialakulásának megelőzése érdekében a Kerenszkij-kormány nagykoalíciós kormányzásra törekszik. Felhívására megalakult az 1 500 fős – a városi tanácsok, a szövetkezetek, a szovjetek, a katonai szervezetek, a szakszervezetek, az üzemi bizottságok küldötteiből álló (tehát a társadalom minden rétegét és csoportját képviselő) – Oroszországi Demokratikus Tanács, vagyis az első Szovjetkongresszus (amelyben csak 136 képviselő volt bolsevik). Az általa választott 555 tagú előparlament a polgári demokratikus átalakulás demonstrációja érdekében Oroszországot köztársasággá nyilvánítja. A bolsevik vezetés elfogadja a polgári demokratikus kormány elleni fegyveres felkelés tervét.

Október:

31-én  orosz rombolók elsüllyesztik az török HAMIDABÁD rombolót Igneada előtt a Fekete-tengeren.

November:

4-én     az orosz PAMJATY MERKURIJA cirkáló a Konstanca kikötőjében álló olajtartályokat lövi (231 gránáttal a 37-ből 15-öt megsemmisít).

7-én     a kommunisták fegyveres alakulatai elfoglalják a legfontosabb középületeket, s estére az Ideiglenes Kormány székhelye, a Téli Palota is a bolsevikok kezére kerül. Az aznapra összehívott második Szovjetkongresszus 670 küldötte közül 390 volt bolsevik. A mensevik (szociáldemokrata) és eszer (parasztpárti) küldöttek követelik az Ideiglenes Kormány elleni harc beszüntetését. Miután ezt a bolsevikok visszautasítják, elhagyják a kongresszust. A teremben maradt bolsevik küldöttek elfogadják a hatalomról szóló dekrétumot, azaz hogy a megdöntött kormány helyett a bolsevik többségű második szovjetkongresszus veszi kezébe a hatalmat, amely “törvényesítette” a Népbiztosok Tanácsának nevezett bolsevik kormányt, Lenin elnökletével.

21-én  az orosz kormány követein és képviselőin keresztül üzent a háborúban részt vevő feleknek, hogy kezdjék meg a béketárgyalásokat. Erre a felszólításra egyedül Németország ad pozitív választ.

December:

15-én    német-orosz fegyverszüneti egyezmény lép életbe.