Január:

1-én     királyi rendelet a bolgár haditengerészet égei szekciójának megalapításáról. A csupán torpedó-fegyverzettel és járőrhajókkal rendelkező jelképes bolgár haditengerészet egységei addig csak a Fekete-tenger partvidékén és a Duna mentén működtek. Ám a második balkán-háborúban az ország Égei-tengeri kijáratot szerzett. A bolgár flotta égei-tengeri divíziójának most ezt a partszakaszt kellett megvédenie. Az új flottaegység kezdetben csak 78 katonát jelentett, akiknek egyetlen feladata a tengerpart megfigyelése és védelme volt tengeri aknák telepítésével Porto Lagos és Dedeagacs kikötőjéből. Később a tengerészeti és a vasúti infrastruktúra fejlesztését tervezték, de a létesítmények tényleges kiépítését pénzügyi nehézségek akadályozták.

Május:

1-től     október 1-ig az Orosz Fekete-tengeri Flotta egységei a bolgár semlegesség ideje alatt 14 alkalommal lépnek be a bolgár parti vizekre. Bulgária megtagadja tengeri kikötőinek orosz flottabázisok számára történő átadását, ami Péterváron megerősíti azt a nézetet, hogy elfogásuk csak erővel lehetséges. Az orosz haditengerészet erre tekintettel megvitatja Várna és Burgasz bolgár fekete-tengeri kikötők elfoglalásának lehetőségét és kidolgozza terveit. Ám a tervek végrehajtását ideiglenesen elhalasztják.

Szeptember:

7-én     az április 25-i gallipoli partraszállásban érintett túlerejű antant erőkkel szemben kitartó török hadsereg és flotta, valamint az orosz frontot stabilizáló május 2-i gorlicei osztrák-magyar áttörés sikere hatására az addig semleges bolgár kormány 5 évre szóló társulási megállapodást köt a központi hatalmakkal. A bolgár kormány célja a második Balkán-háborúban (1913) elveszített területeinek visszaszerzése, egy valódi égei-tengeri kikötő megszerzése, és Szerbia felé egy jól védhető természetes határ kialakítása volt a Morava-folyó mentén. A központi hatalmak a zavartalan hadiszállításokat lehetővé tevő szárazföldi összeköttetést akartak az Oszmán Birodalommal és vissza akarták tartani a semleges Romániát az antant oldalán való hadba lépéstől.

23-án   a szárazföldi erők mozgósítása.

Október:

14-én  bolgár csapatok behatolnak Szerbiába. Az Orosz Fekete-tengeri Flotta 1 dreadnought típusú csatahajója (IMPERATRICA MARIJA), 3 pre-dreadnought típusú csatahajója (JEVSZTAFI, PANTELEJMON, JOAN ZLATOUSZT), 2 cirkálója (PAMJAT MERKURIJA, KAGUL) és 18 kisebb hajója válaszul bombázza Várnát. A 305 és 203 mm-es hajótüzérséggel végzett 67 percig tartó bombázásban 9 polgári lakos meghalt, 24 civil és 6 katona súlyosan megsérült. A kikötőben a mólón és a világítótoronyban jelentős károk keletkeztek, a városban több mint 50 ház megsérült. A Várnában állomásozó német UB7 és UB8 tengeralattjárók kifutnak a támadó orosz erők ellen. A két tengeralattjáró 09:12-kor került támadó helyzetbe, s az UB7 egy torpedót indít az orosz PANTELEJMON (ex-KNYÁZ POTYEMKIN TAVRICSESZKIJ) pre-dreadnought típusú csatahajó ellen. Noha a legénység halotta azt a hangot, amit a torpedó robbanásának vélt, a csatahajó nem sérült meg, a támadás azonban így is elérte a kívánt hatást és az orosz flotta visszavonult.

15-én  a flotta mozgósítása. A flottát Konsztantyin Kirkov tábornok parancsnoksága alá helyezik. A VASZIL LEVSZKIJ és a HRISZTO BOTEV 1887-es építésű aknásznaszádokat a Dunára rendelik, ahol a 8 osztrák-magyar monitorral együttműködve járőrszolgálatot teljesítenek.

Mivel a bolgár haditengerészet gerincét a Fekete-tengeren szolgáló 6 db francia gyártmányú 38M-osztályú torpedónaszád képezte, a működési területük és a sebességük ugyanolyan korlátozott volt, mint az török flottában szolgáló DEMIRHISAR-osztály azonos típusú torpedónaszádjai esetében. Így a bolgár haditengerészetnek a Központi Hatalmak erőfeszítéseihez való legfontosabb hozzájárulása a várnai kikötő biztosítása volt, amelyet tengeralattjáró- és légibázisnak használhattak. A bolgár flotta ezen kívül 5 227 tonna szállítókapacitást szolgáltatott a hadicélra igénybe vett kereskedelmi gőzhajók fedélzetén csapatszállítási, és az török haditengerészet számára szénszállítási feladatokra.

A Wilhelm Werner parancsnoksága alatt haladó német UB7 jelű tengeralattjáró Várnából Odessza felé kifutva elsüllyeszti a 6 011 tonnás brit PATAGONIA tehergőzöst Odessza előtt.

21-én  a brit Földközi-tengeri flotta három hajója egy-egy francia és olasz hadihajó kíséretében ágyúzta a Porto Lagos (Karaağaç) és Dedeağaç közötti bolgár partszakasz katonai szempontból fontos létesítményeit (barakkokat, vasutat, stb.) 40 km hosszan. A bolgár parti ütegek sikertelenül igyekeztek viszonozni a hajóágyúk tüzét. A parti létesítményekben jelentős károk keletkeznek.

November:

14-én  a Jochannes Kirchner parancsnoksága alatt haladó német UC 13 jelű tengeralattjáró a Várna melletti Evkszinogradba érkezik. A Konstantinápolyi Német Tengeralattjáró Félflottilla egysége 12-én indult útnak Konstantinápolyból és 15-én indult tovább a Fekete-tenger keleti részére harmadik, egyben utolsó bevetésére. 19-én érte el a török Szinope kikötőjét, ahonnan 22-én érkezett a Fekete-tenger keleti partján fekvő Tuapsze elé. Tupasze és Szocsi közötti őrjáratán 4 orosz vitorlást elsüllyesztett és megrongált egy gőzöst, amelyet a kapitánya partra futtatott. Útja végén a Konstantinápoly felé közeledő UC13 a rossz időben navigációs hiba miatt megfeneklik 63 tengeri mérföldre (102 km-re) a Boszporusz bejáratától, az anatóliai Melen-folyó közelében. A tengeralattjárót a saját legénysége süllyeszti el, majd az török haditengerészet hajói mentik ki őket.

A német haditengerészeti légierő 4 db FF 33E és 4db FF 33L jelű vízirepülőgépe a Várna melletti Pejnerdzsikbe érkezik. Elsődleges feladatuk a felderítés.