Amerikai haditengerészet - 1918

Január:

1-én     az amerikai haditengerészet légibázist létesít a franciaországi Dunquerque-ben Godfrey de Chevalier parancsnoksága alatt.

2-án     a USS ROWAN romboló egy tengeralattjárót üldöz, amely három kereskedelmi hajót fenyeget. Beavatkozása két hajót megment, de a harmadik elsüllyed.

              Az első víz alatti lehallgató-berendezés bevetése egy tengeralattjáró lokalizálása érdekében az Angol-csatornában. Az azonosított tengeralattjáró megsemmisül (bár az erre vonatkozó bizonyítékok nem egyértelműek).

4-én     az Egyesült Államok ázsiai flottáját Jokohamába rendelik azzal, hogy ott várják be a Vlagyivosztokba történő továbbhaladásra vonatkozó parancsokat, amelyeket az oroszországi helyzet változásai függvényében fognak kiadni.

              Megérkeznek az első amerikai aknák a skóciai Invergordonba és Invernessbe. A haditengerészeti kapacitás heti 3 500 akna telepítését teszi lehetővé.

17-én  a USS MONOCACY ágyúnaszádot támadás éri a kínai hadsereg részéről a Jangce-folyón, amely azután is folytatódik, hogy a hajó a lobogó felvonásával azonosította magát. Az amerikaiak viszonozzák a tüzet. A lövöldözésben a hajó kapitánya, Henry LeRoy O’Brian életét veszíti, két tengerész megsérül. 18 hónappal később a kínai kormány fejenként 525,25 dollár kártérítést fizet a sebesülteknek és 25 000 dollárt a kapitány özvegyének.

25-én  a GUINEVERE felfegyverzett magánjacht sziklának ütközik és elsüllyed egy viharban a francia partok előtt, a Talut-foknál, Lorient közelében.

30-án   a USS TEXAS dreadnought típusú csatahajó csatlakozik a 9. Csatahajó Divízióhoz a skóciai Scapa Flowban.

Február:

8-án     a Szövetséges Tengerészeti Tanács Rómában rendezett találkozóján a felek áttekintik a földközi-tengeri helyzetet. Sims amerikai altengernagy hozzájárul az első amerikai tengeralattjáró-vadász egységek Mediterráneumba küldéséhez. A tanács megtárgyalja és elfogadja az Otrantói-szoros hatékonyabb lezárására vonatkozó brit javaslatot.

9-én     az amerikai haditengerészeti hivatalosan is megnyitja Tengerentúli Aknaharcászati Támaszpontját a skóciai Invernessben.

10-én  útra kel az első Gibraltár-Genova konvoj 29 kereskedelmi és a biztosítást végző 4 kísérőhajóval.

12-én  az invergordoni amerikai Tengerentúli Aknaharcászati Támaszpont megnyitása.

15-én  a francia La DROME gőzös összeütközik az ASTORIA nevű amerikai csapatszállítóval a franciaországi Brest kikötőjében. Az ASTORIA javítása heteket vesz igénybe.

16-án   a brit hírszerzés által a német Nyílt Tengeri Flotta kifutásáról szerzett információk alapján a brit Nagy Flotta az amerikai 9. Csatahajó Divízió egységeivel együtt kihajózik a skandináviai konvojok támogatására.

17-én  a USS DAVIS romboló kimenti az elsüllyesztett brit PINEWOOD gőzös legénységének 22 túlélő tagját.

26-án   a USS PARKER romboló kimenti az elsüllyesztett brit GLENART CASTLE kórházhajóvá átalakított óceánjáró 9 túlélőjét. Egyikük belehal a sérüléseibe még mielőtt a romboló partot ér.

Március:

1-én     befejeződik az invernessi és invergordoni Tengerentúli Aknaharcászati Támaszpontok felszerelése. Megkezdődik az aknákhoz szükséges alkatrészek átszállítása az óceánon. A két támaszpont április 1-én kezdi meg az összeszerelést (https://www.history.navy.mil/
research/library/online-reading-room/title-list-alphabetically/n/northern-barrage-other-mining-activities.html).

Az amerikai PAULSBORO tartályhajó védőfegyverzetének haditengerész személyzete tűzpárbajt vív egy ellenséges tengeralattjáróval és mélységi bombákat dob rá. A tengeralattjáró 50 lövésváltás után megszakítja az üldözést. A PAULSBORO 88 db 3 hüvelykes (76 mm-es) gránátot lő ki. Egy ember megsebesül, de a tartályhajó sértetlen marad.

4-én     a LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító – a fedélzetén 8 242 katonával – útnak indul New Yorkból Liverpool felé, ahová március 12-én érkezik meg (https://hoboken.
pastperfectonline.com/archive/543F6545-FA2C-4869-A21D-196085855088).

A USS CYCLOPS haditengerészeti szénszállító Barbadosról a brit Nyugat-Indiákra menet rejtélyes módon nyomtalanul eltűnik a fedélzetén tartózkodó 302 fővel és a hajón utazó amerikai konzullal együtt. Ez az amerikai haditengerészet történetének legnagyobb olyan egyszeri életvesztesége, amelyre nem harctevékenység közben került sor.

19-én  a USS MANLEY romboló összeütközik a brit MONTAGUE segédcirkálóval konvojkíséret közben. Az ütközés következtében felrobbant mélységi bombák súlyosan megrongálják a rombolót, amelynek fedélzetén 34-en életüket veszítik. A hajót Queenstown-ba vontatják.

21-én  az amerikai haditengerészet rekvirálja az Egyesült Államok területén rekedt 101 semleges holland kereskedelmi hajót.

30-án   a USS STOCKTON romboló összeütközik a kíséretében haladó brit SLIEVE BLOOM csapatszállítóval az Ír-tengeren. A süllyedő hajóról mindenkit átvesznek a rombolóra és a USS ERICSSON fedélzetére.

Április:

8-án     az amerikai haditengerészet által kifejlesztett 406 mm-es haditengerészeti ágyú első lövéspróbái a washingtoni haditengerészeti hajógyár ágyúgyárában.

              Az amerikai haditengerészet az oroszországi helyzet változása miatt a USS OLYMPIA védett cirkáló Murmanszkba küldéséről dönt.

14-án   Korfu-szigetét jelölik ki az Otrantói-szorosba irányított, 36 egységből álló amerikai tengeralattjáró-vadász különítmény számára.

24-én  a brit Nagy Flotta a 9. Csatahajó Divízió egységeivel együtt kifut Scapa Flow-ból, hogy megütközzön a német Nyílt Tengeri Flottával. A két flotta között 25-én létrejött a vizuális kapcsolat, a németek azonban visszafordulnak.

A LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító – 8 909 főnyi katonasággal a fedélzetén - kihajózik Hobokenből a franciaországi Brest felé, ahová május 2-án érkezik meg.

25-én  a segédcirkálóként igénybe vett amerikai St PAUL óceánjáró felborul a 61-es móló mellett New Yorkban. A balesetben 2 tengerész életét veszíti.

26-án   és 27-én a Szövetséges Haditengerészeti Tanács egy adriai offenzíva részleteit tervezi.

Május:

2-án     a POCAHONTAS (ex-PRINZESS IRENE) óceánjáróból átalakított csapatszállító hajó a franciaországi Brest közelében észlel egy felszínen haladó tengeralattjáró-cirkálót, amely tüzet nyit a csapatszállítóra. A POCAHONTAS viszonozza a tüzet, mire a tengeralattjáró megszakítja a támadást és alámerül.

11-én  az Egyesült Államok Hajózási Hatóságát a New York-i kikötőben horgonyzó osztrák-magyar MARTHA WASHINGTON óceánjáró csapatszállítóvá történő átalakítására utasítják.

12-én  a USS DAVIS romboló kimenti a csapatszállítóvá átalakított brit OLYMPIC óceánjáró által elgázolt és süllyedő állapotban magára hagyott német U103 jelű tengeralattjáró 26 túlélőjét.

13-án   a USS PARKER romboló összeütközik a brit HMS ENGADINE vízirepülőgép-hordozóval, s ennek következtében javításra szorul.

16-án   megnyitják a 2. Amerikai Haditengerészeti Kórházbázist a skóciai Invernessben.

Az amerikai haditengerészet tervező részlege azt javasolja, hogy az amerikai csatahajókat a Nagy Flottához küldjék a Földközi-tenger helyett, ahová inkább brit csatahajókat kellene küldeni válaszul arra, hogy a németek megszerezték az Orosz Fekete-tengeri Flotta csatahajóit.

17-én  a Gibraltár-Bizerta útvonalon közlekedő konvojt ért tengeralattjáró-támadás nyomán a USS WHEELING ágyúnaszád, a SURVEYOR felfegyverzett gőzhajó és a VENETIA felfegyverzett magánjacht azonosítja a támadó tengeralattjáró pozícióját és mélységi bombázásba kezd. A német U39 jelű tengeralattjáró nem süllyed el, de annyira megrongálódik, hogy az internálását kéri a semleges spanyolországi Cartagenában.

22-én  a LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító – a fedélzetén 10 577 katonával – útnak indul Hobokenből a franciaországi Brest felé, ahová május 31-én érkezik meg.

23-án   a Johannes Lohs parancsnoksága alatt haladó német UB57 jelű tengeralattjáró torpedótámadást hajt végre az amerikai 4. gyalogos hadosztály katonáit szállító RMS MOLDAVIA felfegyverzett segédcirkáló ellen, amely elsüllyed. A katasztrófában 56 katona életét veszíti.

24-én  a USS OLYMPIA védett cirkáló az Észak-oroszországi Szövetséges Tengerészeti Erő részeként megérkezik Murmanszkba, ahol csapatokat tesz partra (https://www.usni.org/
magazines/navalhistory/2016-08/bluejackets-vs-bolsheviks).

26-án   a pennsylvaniai haditengerészeti hajógyárból útnak indítják az első amerikai haditengerészeti vasúti ágyút és 250 fős személyzetét Franciaországba.

31-én  az amerikai csapatszállítóvá alakított volt német óceánjáró, a PRESIDENT LINCOLN elsüllyesztése. Edouard V. M. Izac hadnagy hadifogságba esik (a csapatszállítót elsüllyesztő német U90 jelű tengeralattjáró Németországba viszi).

Június:

1-én     a LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító a USS NICHOLSON romboló kíséretében tengeralattjárót észlel az óceánjáró jobb oldalától 1 000 yardnyira (900 m-re). Az óceánjáró tüzet nyitott, a romboló pedig mélységi bombákat szórt a tengeralattjáró észlelésének helyére. A bombázás eredménye ismeretlen. A köteléket mindenesetre nem érte támadás.

8-án     a USS OLYMPIA cirkáló legénységéből kikülönített 108 tengerész (a legénység negyede) partra száll Murmanszkban, hogy a britekkel együttműködve biztosítsa a kikötőt.

9-én     a USS CUMMINGS kimenti az elsüllyesztett brit VANDALIA gőzös túlélőit.

A tengerészeti vezetés az amerikai tengeralattjárók németekkel való összetévesztésének elkerülésére úgy dönt, hogy az amerikai tengeralattjárók fedélzetére egy fehér kört, parancsnoki tornyának mindkét oldalára pedig egy-egy egyenlő szárú fehér háromszöget kell felfesteni.

12-től  16-ig az első amerikai tengeralattjáró-vadász egységek által végrehajtott tengeralattjáró-kutató hadművelet az Adrián.

14-én  a LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító – a fedélzetén 10 423 katonával – útnak indul Hobokenből a franciaországi Brest felé, ahová június 21-én érkezik meg.

16-án   a PRINCESS MATOIKA (ex-KIAUTSCHOU) amerikai csapatszállítóvá alakított volt német óceánjárót megtámadja egy tengeralattjáró, de a torpedó célt téveszt. Az óceánjáró a fedélzeti ágyújával viszonozza a tüzet, s a kezelő személyzet szerint a második lövésük talál.

18-án   a GENERAL Von STEUBEN (ex-KRONPRINZ WILHELM) csapatszállító Brestből New Yorkba tartó útján találkozik a megtorpedózott brit DWINSK óceánjáró gőzhajó túlélőivel. A mentésükre tett kísérlet közben a Heinrich von Nostitz und Jänckendorff parancsnoksága alatt haladó német U151 jelű tengeralattjáró-cirkáló egy torpedót indít a hajóra, amelynek a tüzérei azonban sikeresen eltalálják a torpedót, a hajó így elkerüli az elsüllyesztést. A kísérő hajók által végrehajtott mélységbombázás miatt a tengeralattjáró nem kísérelhet meg újabb támadást.

20-án   az első 35,5 cm-es amerikai haditengerészeti vasúti ágyú megérkezik a franciaországi St. Nazaire-be.

21-én  a USS SCHURZ (ex-GEIER) ágyúnaszád (amelyet az 1914. október 15-én Honoluluban – az akkor még semleges Egyesült Államok hawaii külbirtokán – internáltak, majd a hadba lépés után lefoglaltak) összeütközik a FLORIDA teherszállítóval az észak-karolinai partok közelében és 12 mérföldet sodródik mielőtt elsüllyed. A balesetben 1 ember életét veszítette (https://en.wikipedia.org/wiki/SMS_Geier; https://monitor.noaa.gov/shipwrecks/schurz.html).

Július:

1-én     a COVINGON (ex-CINCINATTI) amerikai csapatszállítóvá alakított volt német óceánjárót megtámadja a német U86 jelű tengeralattjáró a franciaországi Brest közelében. Az akcióban 6 ember életét veszíti. A hajó másnap – a vontatási kísérlet meghiúsulását követően – elsüllyed.

8-án     a LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító – a fedélzetén 10 534 katonával – útnak indul Hobokenből a franciaországi Brest felé, ahová július 15-én érkezik meg.

16-án   a USS CUSHING romboló észrevesz két német tengeralattjárót a horizonton, amelyek az olasz LAMIA L. gőzöst támadják. Extrém nagy lőtávolságból tüzet nyit, de a két tengeralattjáró elsüllyeszti az olasz hajót, amelynek túlélőit a helyszínre érkező amerikai romboló menti ki.

Augusztus:

3-án     a LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító – a fedélzetén 10 893 katonával – útnak indul New Yorkból a franciaországi Brest felé, ahová augusztus 11-én érkezik meg.

Az Észak-oroszországi Szövetséges Tengeri Erők elfoglalják Arhangelszk kikötőjét. Az akcióban az amerikai USS OLYMPIA cirkáló partra szállt legénységének 54 tagja vesz részt.

9-én     a USS TUCKER romboló mélységi bombákkal megrongál egy német tengeralattjárót, amely a felszínre kényszerül, az ott rá leadott ágyúlövésektől azonban elsüllyed.

31-én  a LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító – a fedélzetén 10 541 katonával – útnak indul New Yorkból a franciaországi Brest felé, ahová szeptember 7-én érkezik meg.

Szeptember:

4-én     amerikai expedíciós erők csatlakoznak az észak-oroszországi brit, francia és olasz intervenciós csapatokhoz Murmanszkban.

5-én     a MOUNT VERNON (ex-KRONPRINZESSIN CECILIE) amerikai csapatszállítóvá alakított volt német óceánjárót a német U82 jelű tengeralattjáró megtorpedózza. 36 ember életét veszíti. A kárelhárítási intézkedések megmentik az óceánjárót az elsüllyedéstől, s másnap képes visszatérni Brestbe.

6-án     az amerikai Atlanti Flotta csatahajóit konvojkíséreti feladatokra osztják be a gyors-konvojok mellé. Az első konvojkísérő csatahajók a USS SOUTH CAROLINA, NEW HAMPSHIRE és KANSAS.

9-én     a USS PAULDING JENKINS és McCALL rombolók kimentik az elsüllyesztett brit MISSANABIE óceánjáró személyszállító gőzhajó túlélőit.

13-án   és 14-én a Szövetséges Tengerészeti Tanács párizsi ülésén a résztvevők egyetértenek abban, hogy az Otrantói-szorosba tervezett zárat az olaszországi Otranto és a görögországi Othoni-sziget között kell kiépíteni, s az aknákat az amerikaiak biztosítják.

21-én  az amerikai haditengerészeti légierő olaszországi Porto Corsinibe települt egységei légitámadást hajtanak végre a polai osztrák-magyar tengerészeti bázis ellen. A támadásban az osztrák-magyar tengerészeti légierő egységei Geroge H. Ludlow gépet a földre kényszerítik, ám Charles H. Hammann leszáll mellé és a saját gépén kimenti a sérült gép pilótáját. Hamman bátorságáért megkapja a becsületrendet. Ez az első alkalom, hogy ezt a kitűntetést egy tengerészeti pilótának adományozzák.

29-én  a USS MINNESOTA csatahajó a német U117 jelű tengeralattjáró által telepített aknára fut és öt hónapig tartó javításra kényszerül (http://hamptonroadsnavalmuseum. blogspot.
com/2017/09/).

a LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító – a fedélzetén 9 366 katonával – útnak indul Hobokenből a franciaországi Brest felé, ahová október 7-én érkezik meg. Az út alatt 96 katona és 3 tengerész meghal influenzában.

Október:

2-án     a durazzói ütközet. Amerikai részről 11 tengeralattjáró-vadász vesz részt a hadműveletben. Az amerikaiak 2 osztrák-magyar tengeralattjáró elsüllyesztését jelentették, amiből utóbb egyet igazoltnak tekintettek. Valójában egyetlen osztrák-magyar tengeralattjárót sem sikerült megrongálni.

7-én     a USS DOWNES romboló súlyosan megsérül egy heves viharban. A fedélzet fölé 1,5 m-rel tornyosuló hullámok megrongálták a hajófart és az ott tárolt mélységi bombákat, robbanással fenyegetve. A legénység 5 tagja – Karl V. Kírklund, John P. Conway, Frederick J. McDonald, Charlie C. Poole és Stephen S. Trask – azonban élete kockáztatásával rögzítette az elszabadult fegyvereket és ezzel megmentette a hajót. Bátorságukkal és helytállásukkal kiérdemelték a különleges szolgálatért érdemérmet és a haditengerészeti érdemkeresztet.

8-án     az antant és társult hatalmak képviselői Versaillesban kidolgozzák a Központi Hatalmakkal kötendő fegyverszüneti megállapodás tervezetét.

14-én  a 9. Csatahajó Divízió egységei konvojkíséreti feladatokat látnak el az október 16-án érkező csapatszállító gyorskonvoj mellett. Az akció végén a Pentland Firth-be behajózó USS NEW YORK csatahajó ismeretlen víz alatti tárgynak ütközik és könnyebben megsérül.

15-én  az AMERICA (ex-AMERIKA) amerikai csapatszállítóvá alakított volt német óceánjáró elsüllyed Hobokenben. A balesetben 6 ember életét veszíti. A hajót később kiemelik (http://www.navsource.org/archives/12/173006.htm).

26-án   a 13., egyben az utolsó aknatelepítő akció az Északi-tengeren Skócia és Norvégia között 3 760 aknával. 1917. december 21. óta összesen 56 611 akna került telepítésre csaknem 20 millió dollár értékben.

27-én  a LEVIATHAN (ex-VATERLAND) csapatszállító – a fedélzetén 8 123 katonával – útnak indul Hobokenből az angliai Liverpool felé, ahová november 3-án érkezik meg.

31-én  a jugoszláv nemzeti tanács tájékoztatta az antant szövetségeseket az osztrák-magyar cs. és kir. haditengerészet átvételéről. Válaszukban az antant szövetséges és társult hatalmak felkérik a jugoszláv nemzeti tanácsot, hogy a hajókat fehér lobogó alatt Korfura küldjék és ott bocsássák a szövetséges tengeri erők főparancsnokának rendelkezésére.

November:

4-én     a német kormány leállítja a kereskedelmi hajók elleni tengeralattjáró támadásokat és kizárólag hadihajók megtámadására utasítja a tengeralattjáró-parancsnokokat.

Az amerikai haditengerészet tervező részlege azt javasolja, hogy ne pusztítsák el a német és osztrák-magyar tengeralattjárókat, ugyanakkor a felszíni hadihajókat a győztes hatalmak egyike se használhassa tengerészeti tűzerejének növelésére.

5-én     Négyhatalmi (amerikai, brit, francia, olasz) tengerészeti bizottság alakul az Ausztria-Magyarországgal kötött Villa Giusti-i fegyverszünet haditengerészeti rendelkezései betartásának ellenőrzésére.

7-én     a 9. Csatahajó Divízió a háború alatt utolsó alkalommal fut ki Scapa Flow-ból az Északi-tengerre, lőgyakorlatra.

11-én  11:00 órakor aláírják a fegyverszüneti egyezményt Németországgal.

13-án   a USS OLYMPIA cirkáló elhagyja Murmanszk kikötőjét.

14-én  szövetséges flotta érkezik Konstantinápolyba.

22-én  a haditengerészet leállítja az Európába irányuló hadianyag-szállításokat.

24-én    az Amerikából Európa felé útnak indított utolsó csapatszállító konvoj megérkezik Nagy-Britanniába.